2021.02.26. - Edina

Az elhízás okai

Az elhízás okai
Az elhízás okaiElhízásról akkor beszélünk, ha az egyén testsúlya a kívánatosnál 20%-kal nagyobb. Orvosi értelemben túlsúlyosságról beszélünk akkor, ha a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege között. Az elhízás szó a szervezet egészségesnél nagyobb zsírtartalmát jelenti. Sok sportoló, testépítők, nehézatléták általában túlsúlyosak anélkül, hogy elhízás állapotáról lehetne szó. Az elhízás azért jelentős probléma, mert jelentős rizikófaktor számos halálos kimenetelű betegség kialakulásában, de a vele járó csökkent munkaképesség sem elhanyagolható.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Az elhízás ma legáltalánosabban elfogadott mérőszáma a testtömeg-index (BMI = body mass index). Ezt úgy kaphatjuk meg, ha a kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Egy 180 cm magas és 80 kg súlyú felnőtt esetében:
80 / (1,8 x 1,8)= 24,96

Ha a kapott szám kevesebb, mint 18, kóros soványságról beszélünk. A BMI alapján további sovány, normális, túlsúlyos, elhízott, végül 35-ös index fölött kórosan elhízott állapotról van szó. A "kórosan elhízott" kategória létjogosultságát nem mindenki ismeri el, ilyenkor már az elhízás kategóriáját is kórosnak tekintik.


Az elhízás okai:

Bár az elhízás hátterében lehetnek betegségek is, a túlsúly leggyakoribb okozója a helytelen életmód. Az ok egyszerű: testsúlyfelvételt okoz, ha a kalória-bevitel tartósan meghaladja a fizikai aktivitással leadott kalóriát. A kalóriatöbblet következménye mégis egyénenként más és más, ebben pedig a következők játszhatnak közre.

1. Kétségtelen, hogy vannak családok, ahol a családtagok láthatóan elhízottabbak az átlagnál, ami genetikai tényezőkre enged következtetni. Mégis jelentősebb a szociális öröklődés szerepe: az egyes családtagok táplálkozási és életviteli szokásai rendszerint hasonlóak. A genetikai és szociális öröklődés különválasztása bonyolult feladat. Az ikerkutatások eredményei valódi genetikai okokra is szolgáltattak bizonyítékot.

2. Környezeti tényezők: Nem csak a családi, a munkahelyi, társasági körülmények is nagymértékben befolyásolják, hogy az ember mit és mennyit iszik, illetve eszik. Egyes társadalmakban, szubkultúrákban - ma már többnyire csak fejlődő országokban - a kövérség státusz szimbólum, a nők kövérségét pedig a nőiesség, az anyaságra való alkalmasság jeleként kívánatosnak tartják.

Magyarországon "veszélyes környezetnek" számít a vidék. A falusi lakosság körében lényegesen jelentősebb a kalória-bevitel, igaz a rendszeres fizikai munka is megszokottabb. Jól megfigyelhető a világ bármely pontján, hogy a sokáig éhezett népek gyorsan elhíznak, ha jó életkörülmények közé kerülnek. Így például az afrikai származású amerikai asszonyok fele (!) elhízott. Hasonló jelenség tapasztalható a hazai roma lakosság körében is. A jelenség egyik lehetséges magyarázata a genetikailag is meghatározott "luxuskonzumpció" (az aktuálisan szükségesnél több élelem fogyasztása nem jár súlytöbblettel) élettani jelensége. A jól működő luxuskonzumpciós élettani mechanizmussal bíró egyének több kalóriabevitelre fokozottabb alapanyagcserével válaszolnak, így a többletkalória nem jár következményekkel. A sokáig éhezett népcsoportok körében a luxuskonzumpció hiánya az éhezés túlélésének egyik előfeltétele volt, azaz a bevitt kalóriafölösleget elraktározható formába alakították át. Jólétbe kerülve viszont a luxuskonzumpció hiánya elhízásra hajlamosít.


3. Pszichés tényezők: Sokan rosszkedvüket, netán kóros hangulatváltozásaikat "kezelik" evéssel. Bánatukat, unalmukat vagy éppen indulataikat főként édességek fogyasztásával próbálják megszüntetni. Mások kövérségük miatt kialakult önértékelési zavarukat gyógyítják lakomákkal, és ezzel bezárják az ördögi kört.

A kövérségre sokan úgy tekintenek, mint az akaratgyengeség, jellembéli fogyatékosság jelére. Ezzel ellentétben a kövérség krónikus betegség és nem önként választott életmód.

4. Az elhízást gyakran szervi rendellenességek okozzák.